Összefoglaló: Az elmúlt évtizedekben jelentősen megszaporodott az allergiás megbetegedések incidenciája. Számos káros pre-és postnatalis tényező az első ezer napban diszbiózishoz vezet. A diszbiózis károsítja az adaptív immunrendszert és az epigenetikai szabályozást. Ezen tényezők együttesen gátolják az újonnan bevezetett ételekre a tolerancia kialakulását és könnyebben alakulnak ki allergiás kórképek. Csecsemőkorban anyatej hiányában a tápszerek szimbiotikummal történő szupplementációja képes megakadályozni és/vagy meggyógyítani a diszbiózist, ennek következtében kisebb lesz a valószínűsége az allergiás megbetegedések kialakulásának, különösen a genetikailag érintett csecsemőknél.

A krónikus székrekedés kezelése nehéz, mivel a folyamatos hashajtó­szedés megszokáshoz vezet, a drasztikus hashajtás megviseli a beteget, hypokalaemiát okozhat súlyos szívritmuszavarral. Fontos, hogy az étrend laxatív, rostdús legyen, és enyhébb székletlazító készítményekkel kell ele­inte próbálkozni: ilyenek a laktulóz, útifűmaghéj, macrogol, laxatív kúpok, egyéb rosttartalmú laxatív készítmények. Ha erősebb hashajtók alkalma­zására van szükség, fontos figyelembe venni a gyógyszerkölcsönhatásokat és a lehetséges mellékhatásokat is.

Ahhoz képest, hogy elfogadjuk a mikrobiom szerteágazó befolyását az életünk legalapvetőbb területeire, meglepően könnyelműen nyúlunk az e folyamatok befolyásolását célzó terápiákhoz. 

A táplálkozás kihat a bélbaktériumokra: elősegíti azoknak a baktériumfa­joknak a szaporodását, amelyek képesek metabolizálni a bélben rendel­kezésükre álló tápanyagokat. Megfordítva, a bélbaktériumok hozzájárul­nak az emésztés optimalizálásához, növelik az energiabevitelt. Döntően a táplálék összetétele határozza meg a bél mikrobiomjának összetételét, működését és diverzitását. Végeredményben a bélmikrobiom optimalizál­ja a táplálékból való energia- és szubsztráttermelést. Ez jótékony hatású lehet, ha alultápláltság veszélye áll fenn, de káros következményekkel jár túltápláltság és elhízás esetén.

Az E. coli szuperbaktérium még egészséges nőkben is növeli a húgyúti fertőzések kockázatát.

A belek gázossága, a puffadás és böfögés egy sor kórállapot kísérője lehet, de leggyakrabban funkcionális gyomor-bél rendszeri eltérésekhez társul, melyek jellemzője a motilitás zavara és a viszcerális hiperszenzitivitás. Ki­merítő kivizsgálás nélkül is jól elkülöníthető egymástól a puffadás gyomor eredetű, bél eredetű és székrekedéssel kísért formája. E tünetek hátteré­ben leggyakrabban funkcionális dyspepsia, irritábilis bél szindróma vagy krónikus idiopathiás obstipatio húzódik meg. A funkcionális emésztőszer­vi panaszok kezelésének első lépése az empirikus terápia. Fény derülhet gluténnal és az ételek más összetevőivel szembeni nem coeliakiás érzé­kenységre, ám a szigorú kizárásos diéták rutinszerű alkalmazása mellett nem szól elég adat.

Testünk különböző felszínein számos baktérium, gomba és vírus időszakosan vagy állandóan együtt él velünk, bonyolult kapcsolatot alakít ki sejtjeinkkel. Bőrünk sejtjei és az itt élő mikrobák komplex ökoszisztémát alakítanak ki. A kután mikrobiom tagjai elengedhetetlenek a bőr egészséges működéséhez. Az egyensúlyi állapot felborulásával egyébként ártalmatlan mikrobák is pa­togénként viselkedhetnek. 

A bakteriális vaginosis (BV) a hüvelyi fertőzések egyik leggyakoribb formája, mely egyeseknél csak vulvovaginalis diszkomfortérzést okoz, melyet hüvelyi váladékozás, kellemetlen szag és a hüvely irritációja kísér, másoknál kifejezett, súlyos panaszokat okoz. A kórkép etiológiája még napjainkban sem teljesen egyértelmű.

A szabályozó T-sejtek (T_reg) fontos szereplők a gyulladásos folyamatok gátlásában és az immuntolerancia fenntartásában. Növekvő érdeklődés övezi a pro- és prebiotikumok autoimmun betegségekben történő fel­használásának kutatását. A cikk részletesen bemutatja a T_reg sejtek pro- és prebiotikumok általi aktiválásának mechanizmusait.

Autoimmunity Reviews, 2016. április

A divertikulózisról kialakított és a szakmai köztudatban elterjedt számos dogma – így a rostszegény étrend meghatározó szerepe a patogenezisben, az antibiotikumok hatásossága a különböző klinikai formákban, a klasszi­kus diagnosztika, a műtéti eljárások indikációja, módja – megdőlni látszik. A betegség felosztása, terminológiája, kórisméje, kezelése mindezek kö­vetkeztében átalakulóban van.